Az Országgyűlésnek újból benyújtott törvényjavaslat szerint az összes EU-s forrásból megvalósuló városi/települési beruházás állami hatáskörbe kerülne, ami indokolatlan centralizációt jelentene - írta a Telexen megjelent véleménycikkében Vitézy Dávid korábbi államtitkár, közlekedési szakértő.
Egy vadonatúj és váratlannak mondható döntésével a kormány arról határozott, hogy több közútfejlesztést is leszed az eddigi tiltólistáról, vagyis az új tervek szerint az érintett beruházások mégis megvalósulhatnak.
A tegnap esti Magyar Közlönyben megjelent rendelet alapján a kormány számos állami beruházást szüntet meg. Az érintett miniszterek 2023. május 19-ig nyújthatnak be felmentési javaslatot, amelyekről Lázár János állami beruházásokért felelős miniszter dönt, nyolc napos határidőn belül.
Egy hónapja írtunk arról, hogy egy kiszivárgott lista szerint mintegy 80, többségében fővárosi fejlesztés lezárásáról döntött a kormány. Ennek kapcsán Lázár János, építési és közlekedési miniszter a Telex kérésére most átadta a teljes listát, melyből kiderül, hogy pontosan milyen projekteket érint a döntés.
Több folyamatban lévő fővárosi és vidéki város-, és közlekedésfejlesztési projekt lezárására utaló dokumentum jutott a Telex birtokába. A lap információi alapján a széljegyzetekkel tarkított listán Lázár János építési és közlekedési miniszter mintegy nyolcvan többségében fővárosi fejlesztés sorsáról, többségében azok lezárásáról döntött. A kerékpáros fejlesztések, a vasútfejlesztések, a HÉV-fejlesztések, a közpark-építések rosszul jártak, van azonban néhány projekt, aminek folytatódhat a tervezése, ilyen többek között a Budakeszire tervezett buszsáv, vagy a ferencvárosi Atlétikai Stadion, illetve az ehhez épített szabadtéri edzőpályák. A miniszter azt nyilatkozta a dokumentumra vonatkozóan, hogy a kormány azokat a fenntartható beruházásokat akarja és tudja támogatni, amelyek nemzetgazdasági szempontból fontosak, gazdaságélénkítő hatással bírnak.
Tegnap beszámoltunk róla, hogy az iparágat sújtó infláció miatt az állami építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának lehetőségéről döntött a kormány. Ezzel jogszabályi hátteret kapott az építési beruházásoknál az árkockázat megosztása, az állami megrendelők és építési vállalkozások között. Az új rendeletre az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) is reagált.
Elképesztő hullámvasúton ül az építőipar ma Magyarországon. A friss statisztikák még növekedést mutatnak (érthető módon), de már mindenki a sötétebb jövőt árazza. Új törvény is készül, az állam satufékez a beruházási oldalon, közben érkeznek a külföldi szereplők. Az energiahatékonysági felújítások ösztönzése azonban nemcsak az épületállománynak és a lakosság pénztárcájának lenne kifejezetten előnyös, de az építőipari szereplőknek is nagy segítséget jelentene, hogy az állami beruházások kifutásával legalább a lakossági piacon maradjanak még munkáik. Támogatások nélkül ugyanis borús helyzet vár hamarosan minden, az építőiparban érintett szereplőre, az energiaköltségek ugyanis nem engedik, hogy a termékek ára drasztikusan csökkenjen - még ha a kereskedelmi racionalitás ezt is diktálná -, ami nyilván nem tesz jót az így is visszaeső keresletnek. De mennyire sötétek azok a felhők? Mi vár 2023-ban az építőiparra? Arról, hogy milyen változásokra és piaci légkörre számíthat a lakosság, mennyire nehéz évre készülhetünk, és mit várhatnak a kereskedők vagy a gyártók, Járomi Juditot, a Baumit Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
Elindult a társadalmi egyeztetése az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezetének, amelynek fő célja, hogy új alapokra helyezze és egységesítse az állami építési beruházások rendszerét.
Patrióta szabályozásra helyezi a hangsúlyt a kormány az állami beruházásokat szabályzó, és a magyar építésgazdasági kerettörvény létrehozásakor. Részben elkészült már a szabályozás, amelynek kialakítása során, a bürokrácia felszámolásával, a beruházások gyorsításának lehetőségére törekedtek - derül ki Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettesének beszéféből az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) évzáró közgyűlésén. Decembertől a Minisztérium közlekedésfejlesztési feladatokkal bővült, ami többek között a vidéki mobilitás, az ingázás megfelelő megteremtését is magába foglalja. A szakmai fórumon Koji László, az ÉVOSZ elnöke nehéz 2023-as évet prognosztizált az építőipar számára: bár folyó áron az infláció miatt nem lesznek rosszak az építőipari számok, építési volumenben 20-25%-os visszaesés várható.
Emelkedő kihasználatlansági rátákról, csökkenő befektetési forgalomról, emelkedő hozamokról, és az ingatlanok lehetséges leértékelődési kockázatáról szól az MNB legfrissebb kereskedelmiingatlan-piaci jelentése. Emellett az is kiderült a kiadványból, hogy mit szólnak az építőipar, ingatlanfejlesztés területeken tevékenykedő piaci szereplők a kereskedelmiingatlan-piac aktuális helyzetéről, a fejlesztések és az építőiparral kapcsolatosan miben látják a legnagyobb kockázatot azok a szereplők, akik több száz milliós, vagy akár több milliárdos projekteket kezelnek a hazai ingatlanpiacon. Az árfolyamkockázat, az energiaárak, a krízishangulat vagy az építőipari anyagárak emelkedése okoz most gondot?
Parlamenti válaszában tette közzé Lázár János a kiemelt állami beruházások teljes listáját - a lista azért fontos, mert ezen beruházásokból fog válogatni az állam, hogy melyeket is fogja elhalasztani. Az elhalasztandó beruházások felől Vadai Ágnes, országgyűlési képviselő érdeklődött az építési és beruházási miniszternél a keddi ülésen.
Lázár János építési és beruházási miniszter és csapata nekilátott a munkának, a tárgyalások sorozatát a Beruházási Ügynökség vezetőivel kezdték meg kedden.
A magyar helyreállítási terv uniós jóváhagyása akár jövőre is átcsúszhat, de a benne foglalt beruházások mielőbbi elindítása és költségvetési megelőlegezése indokolt, azonban a csökkenő adósságráta, azaz „az államadósság-szabály biztonságos teljesítése érdekében más kiadásokat célszerű lenne későbbre halasztani vagy feltételhez kötni” – vetette fel mai közös cikkében az Állami Számvevőszék elnöke és igazgatója.
Ismét értékelte Matolcsy György jegybankelnök a 2020-as évet a járvány- és a válságkezelés sikeressége szemszögéből, amelynek apropója az, hogy megfogalmazása szerint „A kanyar hosszabb és a terep nehezebb, mint elsőre tűnt”. Hétfői írásában megállapította, hogy míg „a járvány elleni harc sikeres volt 2020-ban”’, addig „a beruházások, ezen belül az állami beruházások bővítése terén azonban inkább kudarc, mint siker a válságkezelés”. A jegybankelnök ezért ismét a minél hatékonyabb állami beruházás élénkítést sürgette, hogy a kanyarban tudjunk előzni, mert meglátása szerint ez a lehetőség még évekig fennáll, ahogy a spanyolnátha miatti járvány is 3 évig pusztított 1918-1920 között.
Mégis elindulhat a Fertő-tó környékére tervezett, korábban 30 milliárdos rekreációs állami gigaprojekt, ám a legfrissebb Magyar Közlöny alapján már 9 milliárdra csökkenne az erre elkülönített 2020 és 2021-es forrás.
Az osztrák vagy német intézkedésekkel példálózva egyre többen kritizálják a hazai gazdaságpolitikai döntéseket, amelyek a koronavírus hatásait hivatottak tompítani. Ez különösen igaz a bértámogatásra, holott nem szabadna elfeledkezni arról, hogy mindenki csak addig nyújtózkodhat, amíg a takarója ér. Vagyis a magyar gazdaságot az utóbbi évek dinamikus bővülése ellenére nem szabad az utolérni vágyott nyugati szomszéddal vagy a GDP-szerinti európai rangsort toronymagasan vezető szövetségi köztársasággal összevetni – hangsúlyozza egy új szociális szövetkezeti modell felvetését tartalmazó írásása bevezetőjében Essősy Zsombor, a MAPI-csoport vezérigazgatója. Az alábbiakban az ő cikkét és benne a szakmai felvetését közöljük.
Megjöttek a friss számok.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ez főleg a németeknek és japánoknak okoz kihívást.
Két forgatókönyvet is felvázolt az Oxford Economics.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
