Folytatta cikkcakkos útját az építőipar: februárban a termelés volumene 1,3%-kal alulmúlta a januárit, jórészt semmissé téve az év eleji emelkedést. Mivel tavaly az év első két hónapja viszonylag erős volt, ezért az idei ágazati teljesítmény 7%-kal elmarad a 2024-es időarányostól. Egyelőre a rendelési mutatók sem ígérnek gyors felpattanást.
Lázár János építésügyi miniszter törvényjavaslatot nyújt be az országgyűlésnek - jelentett be egy Facebook-videóban. A javaslat az állami beruházások átláthatóságát célozza meg, lényege, hogy feltárják a teljes vállalkozói láncot az állami projekteknél.
Lázár János építési és közlekedési miniszter törvényjavaslatot nyújtott be az állami építési beruházások átláthatóbbá tételéről. A javaslat célja a teljes alvállalkozói lánc feltárhatósága és a közbeszerzésekből kizárt vállalkozók közvetett részvételének megakadályozása - olvasható az Országgyűlés oldalán.
Decemberben az építőipari termelés volumene 0,7%-kal meghaladta az előző havi szintet, ezzel valamit javított az ágazat összképén. A teljesítmény még így is 4,2%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, 2024 egészében pedig 0,4%-os visszaesést jelez a Központi Statisztikai Hivatal. Két év alatt 6%-kal zsugorodott az ágazat.
Folytatódik az építőipar vesszőfutása: novemberben a termelés volumene 2 százalékkal elmaradt a megelőző havitól. A rendelési mutatók alakulását látva nem látszik a közeli fellendülés.
Jövőre állami beruházási boom is várható, és emiatt, illetve a békére számítva is reális az, hogy jövőre 3% felett lesz a gazdasági növekedés Magyarországon, mert ha ez nem így lesz, akkor a felülbírálati záradék mentén hozzá kell nyúlni a 3 éves bérmegállapodáshoz – jelezte a megállapodás hétfői aláírási eseményén Orbán Viktor. A kormányfő rámutatott, hogy Európában az elmúlt 30 évben csak egy országban történt olyan, hogy ilyen mértékű, 40%-os minimálbéremelésről állapodtak volna meg. Elismerte, hogy az 1 millió forintos átlagjövedelemről szóló kormányzati célkitűzést is nagy kételyek övezik, hogy vajon ki tudja-e termelni a gazdaság, ahogy anno az 1 millió új magyar munkahelyre vonatkozó kormányzati célkitűzésnél is sok volt a kétkedő hang, de sikerült ezt elérni.
Jelentős kihívásokkal néz szembe az utóbbi években a hazai építőipar, így talán soha nem volt még akkora jelentősége a technológiai újításoknak, mint manapság. Hol tartunk most az építőipari ciklusban? Elértük már a mélypontot vagy továbbra is lefelé tartunk? Mire számíthatunk a következő években az iparág és a technológiai újítások terén? Többek között ezekről kérdeztük Ézsiás Miklóst, a zsaluzatokkal, állványzatokkal és mérnöki szolgáltatásokkal foglalkozó PERI Magyarország ügyvezető igazgatóját.
1,4 milliárd forintos közbeszerzést nyert el Szegeden az Opus Global érdekeltségi körébe tartozó Mészáros és Mészáros Zrt. a vízügyi igazgatóságtól – tette közzé a társaság.
A csütörtök esti Magyar Közlönyben jelent meg a kormány határozata arról, hogy 50 milliárd forinttal megcsapolja az idei költségvetés általános tartalékát. Ennek az összegnek több mint a felét a Beruházási Alap nyerte meg, de arról nincs információ, hogy pontosan milyen célra adja oda ezt az összeget a kormány. Bemutatjuk, hogy miért is különös ez a döntés.
Lázár János még nem döntött arról, marad-e a politikában. A miniszter hangsúlyozta az építőipar és az építésgazdaság fontosságát, külön kiemelve a kormányzati támogatások szerepét, amelyek hiányában nem vár kirobbanó növekedésre az idén. A kastélytörvény kapcsán javasolta, hogy a nehezen kezelhető állami kastélyokat magánszereplők vegyék át, hogy megmentsék őket a pusztulástól. Lázár emellett az építőipari beruházások újraindításának fontosságáról és a lakásépítési piac fellendítésének szükségességéről is beszélt, kiemelve a hitelkamatok csökkenésének hatását, valamint az otthonteremtési támogatások szerepét a Spakli 21 podcastnek az elmúlt időszak súlyponti feladatairól, célkitűzéseiről és várakozásairól adott interjújában.
A csütörtöki Kormányinfón eldőlt: a kormány több lépésével is alkalmazkodik a valósághoz a költségvetési politika tekintetében. Fontos és pozitív lépés, hogy a 2025-ös büdzsé tervezését és benyújtását elhalasztotta őszre, a másik lényeges döntés a 675 milliárd forintnyi beruházáselhalasztás. A jelenlegi számítások alapján ugyanakkor elmondható, hogy az 1000-1100 milliárd forintos idei költségvetési elcsúszás rendbetételéhez ez a kiigazító csomag nem elegendő. Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány a 2026-os parlamenti választásokhoz közeledve egyre kevésbé akar nagyot faragni a hiánypályán. Ez viszont veszélyt jelent a csökkenő adósságra.
Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény jelenlegi formájában több ponton sértheti a közbeszerzésekre vonatkozó, összeférhetetlenségi, valamint az EU-források felhasználásáról szóló szabályozásokat az Európai Bizottság szerint – tudta meg a Portfolio uniós tisztviselőktől, valamint erről tanúskodik egy a birtokunkba került, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumnak címzett levél is. Kifogásolják, hogy a kormány az új jogszabállyal számos jogon mentességet ad egyes projekteknek, ráadásul ezt átláthatatlan módon teszi. Sok esetben Brüsszel indokolatlannak tartja, hogy az ingatlan tulajdonosi jogköröket is átírta a minisztérium. A konfliktus miatt egyes operatív programok részleges, de akár teljes befagyasztásáról dönthet az Európai Bizottság. A minisztérium azt közölte velünk, hogy nem értesültek a brüsszeli levélről.
Az Országgyűlés megszavazta az állami beruházásokról szóló, Lázár János által benyújtott, korábbi formájában megsemmisített törvényjavaslatot, mely értelmében minden jelentős állami vagy EU-s forrást igénybe vevő önkormányzati beruházás állami beruházássá válik - számolt be a Telex.
Az Országgyűlésnek újból benyújtott törvényjavaslat szerint az összes EU-s forrásból megvalósuló városi/települési beruházás állami hatáskörbe kerülne, ami indokolatlan centralizációt jelentene - írta a Telexen megjelent véleménycikkében Vitézy Dávid korábbi államtitkár, közlekedési szakértő.
Egy vadonatúj és váratlannak mondható döntésével a kormány arról határozott, hogy több közútfejlesztést is leszed az eddigi tiltólistáról, vagyis az új tervek szerint az érintett beruházások mégis megvalósulhatnak.
A tegnap esti Magyar Közlönyben megjelent rendelet alapján a kormány számos állami beruházást szüntet meg. Az érintett miniszterek 2023. május 19-ig nyújthatnak be felmentési javaslatot, amelyekről Lázár János állami beruházásokért felelős miniszter dönt, nyolc napos határidőn belül.
Tisztázatlan szerződések sorozatán múlhat a menekültek kitoloncolása.
Számos kockázatot és egyensúlytalansági veszélyt látnak.
Hatalmas delegáció érkezik a fővárosba.
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
A WTS szakértőivel beszélgettünk.
